Ezer meg ezer éve…tudom….de….nincs de.:)

Kárpótolok.:)

Az elmúlt pár hét igencsak eseménydúsra sikeredett.

Először is anyum jött el hozzánk pár napra, Húsvét előtt. Anna a Mama érkezésének napján nem volt kirobbanó formában…akkor már lassan egy hete őrült hiszti-korszakban volt.:( Szerintünk azért, mert nem értettük meg azt, amit „mondani” akart és ez borzasztóan feszélyezte – meg is értem. Így aztán a Mama fogadása kissé nyűgösre, félősre és sírósra sikeredett.

Persze, másnap már minden rendben volt és Anna bizalommal fordult anyukámhoz. Percről percre oldódott  fel, nagyon jól összebarátkoztak. Sokat sétáltunk, várost néztünk, játszóztunk, nagyon hamar eltelt az a pár nap. Anna azóta is sokszor emlegeti a Mamát, mutogatja a fényképen, ha csörög a telefonom, mondja, hogy Mama… Merthogy igen, mondja, hogy Mama.:) Még anyum érkezése előtt megtanítottam neki, hiszen a mamma (=cumi) után egy „mama” már igazán nem művészet.:)

Húsvétkor Rita barátnőméket láttuk vendégül egy grillpartis-húsvéti kalácsos-nyuszicsomagos napra.

Jött a 2 leányzó is, így aztán Anna nem unatkozott. Eleinte bizalmatlanabb volt, de aztán egy déli alvás után már le sem szállt a gyerekekről. Jázmint különösen a szívébe zárta, amikor hazafelé indultak, meg is siratta, hogy elmegy a baba…életkém.:)

A poszt elején említettem, hogy Annában nagy feszültség volt a meg nem értés miatt. És hogy miért csak volt? Nos kérem, úgy tűnik, végre megtörik a jég, és Anna elkezd beszélni.:) Húsvét óta naponta jönnek az új szavak…szedjük is össze, hogy miket mondogat már a nagylány.

Mama

Apa/Ápá/Ábbá

Ányá/Nyá  (jupijeeeee!!!)

Gágá (=telefon)

Gagba (=nasi)

Pötye/bötye (=pötty)

Pite

Mijjá (=cica)

Bogá (=bogár)

Moa (=moha)

Béka

Duda

Csak így tovább KisManóca!!! :):)