Kicsit elhanyagoltam a blogot mostanában, de most igyekszem bővebben is írni a nagylányról.

Anna sokat fejlődött.

Szinte mindent megért, és néha már utánozni is próbálja a szavakat. A gyalogkakukk-féle bip-bip már nagyon megy.:) Az egyik könyvében szereplő kecskére is mondja, hogy mee-mee, az a fránya "k" betű kifog még rajta.:) Látszik rajta, hogy sokszor zavarja, hogy nem értjük, mit akar, olyankor inkább mutogat vagy feladja.

Mostanában ismét fogkefe-mániás lett. Illetve kiterjesztette a kanalakra is. Mindenféle kiskanalat kiszed a fiókból és azokkal játszik. Minek is veszünk annyi játékot neki?!

Megszokta, hogy nem mindig vagyok vele. Már nem keres, nem hiányol, nem sír, bár ha hazaérek hozzá, le se száll rólam.:)

Az evéssel ismét gondok vannak, nem eszik rendesen, bár korántsem olyan vészes helyzet, mint amikor szinte semmit nem akart elfogadni. Kedvencei a paprikás krumpli, a tésztafélék, sült krumpli, májkrémes kenyér. A gyümölcsöket továbbra sem részesíti előnyben, talán a gyümölcsös tejdesszertek azok, amiket hajlandó megenni. Ezzel szemben éjjel-nappal csokit enne, ha hagynánk...:)

Fogak száma 16. Már csak 4 kell a teljes fogsorhoz. Szerintem azok is mocorognak, mert sokszor evés közben a szájához kap, fogmosásnál elrántja a fejét...

Súly-és magasságadatokkal egyelőre nem szolgálhatok, majd e hónap végén megyünk mázsálásra. Az biztos, hogy jó magas...simán lekörözi a kortársait. Továbbra sem egy húsos személyiség, inkább olyan formás-izmos, egyedül az arca husisan kerek.:)

Nagyon hebrencs, nem tanul a hibáiból (esések, balesetek), többször is megcsinálja a hajmeresztő mutatványait. Mondhatnám, hogy vakmerő...de inkább csak kajla. 

Hisztis és akaratos, de sokat fejlődött ezen a téren is. Jobb napokon meg lehet vele értetni, ha valamit nem lehet, de ha bal lábbal kel fel...ajjajj, jobb meg sem kísérelni a dolgot.

Nem tudom, hogy ilyen korban már elkezd-e kialakulni az, hogy milyen kezes lesz egy gyerek. Az biztos, hogy csak bal kézzel eszik (evőeszközzel és anélkül is), és a kreativitása is balkezességet sejtet. Na majd meglátjuk....:)

Mostanában igyekszem minél többet babakocsi nélkül sétáltatni, hogy szokja a hosszabb távú gyaloglást is. Sokszor lustizik és viteti magát, de egyébként szépen jön és az esetek 80%-ában magától nyújtja a kezét, hogy fogjam. Ha idegennel találkozunk és hozzászólnak, már nem ijed meg, szégyenlősen mosolyog, majd egy idő után megfogja a kezemet és elhúz onnan. Ha szimpatikus volt neki az illető, még pápát is int.

Egyébként egy igazi kis rosszcsont csajszi.:) Huncut, jókedélyű és kiegyensúlyozott manó.