Anya szerint mostanában kifordultam magamból... De miért is? Lássuk szépen sorjában pro és contra...
1., korán kelek - oké, elismerem, hogy kevesebb idő alatt is kialszom magam. De hát nem pazarolhatom az időt alvásra, amikor annyi sok teendőm van! Ha Anya nem lenne olyan erőszakos, akkor nappal egyáltalán nem is aludnék és este is jó sokáig fent maradnék, hogy semmit ne mulasszak el.
2., kevesebbet eszek - miért hagyjak abba bármit is csak azért, hogy egyek? Erre sem pocsékolhatom a drága perceket...
3., nem lehet magamra hagyni 1 percre sem - hát ezt végképp kikérem magamnak! Senki nem mondta, hogy mindig őrizni kell engem! Egy kis magánszféra mindenkinek kell...de nekem persze ez nem jár, és így még sunyiban sem tudok elintézni bizonyos dolgokat. Pl. szanaszét dobálni mindent, amit csak elérek, kényem-kedvem szerint felmászni a kanapéra (és jó nagyot esni róla), nyomkodni a számítógépet... És különben is, már százszor megesküdtem Anyának, hogy inkább jó leszek, csak ne rakjon bele az ágyamba, amíg Ő "mindjárt visszajön". De hiába fogadkoztam...pedig felesküdtem már a cumiláncomtól a gumikacsáimon át a kedvenc Mónika Show-ig mindenre... Nem hiszi el...vagy csak nem érti?
4., állandóan panaszkodok - igen!! És igyekszem minél nagyobb hanggal tenni ezt! Miért nem csinálhatom mindig azt, amit én akarok?!?!
5., makacs és önfejű vagyok - anyja lánya...
De hát nézzetek rám...tényleg egy kis ördögfióka vagyok?
